Az emberi történelem ciklusokra oszlik, amelyek matematikai alapon modellezhetők – állítja Peter Turchin orosz származású biológus. Módszertanát a sztártörténészek kevéssé kedvelik, ám ettől még akár igaza is lehet.
Tudták? A nyugati történetírás 21. századi fenegyereke egy emigráns orosz biológus. Peter Turchin a világ első atomerőművéről elhíresült Obnyinszkban született 1957-ben. Édesapja, Valentin Turchin fizikus a mesterséges intelligencia korai teoretikusa, egy, az emberiséget a gépekkel közös hálózatba szervező „globális agy” víziójának kiötlője volt – egyben szamizdatszerző, aki végül családostul menekülni kényszerült a KGB elől. Az ifjú Peter már New Yorkban végezte iskoláit. Az állatvilág dinamikái érdekelték, a fajok populációinak alakulása, agresszív terjeszkedésük, drámai visszaszorulásuk. Később rájött, hogy az aprólékosan feltérképezett szabályszerűségekre alapozott előrejelző modellek akár az emberi társadalmakra is alkalmazhatók.
Szerzőnk most „főállásban” azzal foglalkozik, hogy számadatok jelentős mennyiségének elemzése (big data) alapján rámutat a civilizációtörténet – s különösen a nagyhatalmak felemelkedésének és bukásának – matematikai mintázataira. Épp úgy, ahogy Isaac Asimov karaktere, a „pszichotörténész” Hari Seldon tette az Alapítványban. Turchin meggyőződése, hogy a történelem természettudományos módszerrel is kutatható, sőt dinamikája kizárólag így érthető meg. Ha a bolygón fellelhető más életformák csoportos viselkedése leírható számokkal, miért pont az emberi közösségeké ne lenne az? Turchin először az ezredfordulón publikálta eretnek módszertanát, majd 2010-ben nagy visszhangot kiváltó tanulmányt közölt a Nature hasábjain – azt állítva, hogy számításai szerint 2020-ra polgárháború-közeli állapotok alakulnak ki az Egyesült Államokban és több nyugati országban. A tényeket ismerjük. Lehet, hogy az őrült orosz felfedezett valamit?
A Húrokon írt történelem című műsorban mások mellett Schuster Lóránt, Korda György, Csepregi Éva, Kovács Kati, Vikidál Gyula, Tátrai Tibor, Nagy Feró, Charlie és Demjén Ferenc mesél nemcsak a saját pályafutásáról, de arról is, hogyan lehetett a szocializmus keretei között zenészként és emberként létezni.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Ő volt az az ember, akire mindig, minden helyzetben számíthattam.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
A szerzők szerint Magyarország kevés vérrel szerezné vissza a területet.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
A Szilágyi Dezső téren néhány keresztény fiatal megpróbálta összeegyeztetni a szocializmust és a hitet, de a titkosszolgálat figyelte őket. Hihetetlen történet a hatvanas évekből!
„Elindult egy olyan egészséges dialógus a két ország között, amire már évek óta nem volt példa” – emlékeztetett Magyar Levente.
